Kvíííz!!!

Ha úgy gondolod, sokat tudsz a töriről, töltsd ki a kvízem!


Get Your Own Quiz!, More Quizzes

Szomorú hír :(

Sziasztok!
Sajnálom,de be kell jelentenem hogy az oldal egy ideig szünetel ennek több oka is van.
1.oka:Nincs ihletem.
2.oka:Minden időm az új blogomnak szentelem
3.oka:Nem igazán olvassátok a blogomat
4.oka:Azt se tudom hol áll a fejem
5.oka:Túl sok a házim
6.oka:Most La Push Varázslatos Rejtélyével foglalkozom
Remélem,megértitek.Ha szeretnétek, IDE kattintva elolvashatjátok a másik történetemet.
És ha tetszik az a blog a luckylola@citromail.hu e-mail címre írva,vagy a blogon mondhattok róla véleményt.

3.fejezet-Az első átváltozás

Blackek

3.fejezet

(Bella Black szemszöge)

-Ez lesz az!-kiáltottunk föl egyhangúlag.

-Na végre!Vegyük meg gyorsan aztán ti elmentek haza,mi pedig Bellával beszélgetünk az erdőben.-szólt Edward.Érezni lehetett hangján a határozottságot.

*az erdőben*

-Na szóval…-kezdte.-Kik voltak azok a farkasok,akik kiráncigáltak a házból?

-Joshua és Ashley.

-Honnan ismered őket?

-A közvetlen közelemben laknak.

-Hogy hívják az apjukat?-kérdezte.Szerintem kezdi sejteni a dolgokat…

-Jacob Black

-És az anyjukat?

-Bella Black

-Te komolyan összejöttél Jacobbal???-néz rám dühösen.

-Mi közöd hozzá?!?!!Fogadok hogy neked is volt kapcsolatod az elmúlt ötven évben!-Mostmár kezdtem begurulni.De a válasza csak mégjobban feldühített.

-Hát…Izé…-kereste a szavakat.-Volt egy barátnőm de…De…-És itt nem bírtam tovább.Elszakadt a cérna.Nem tudtam mi történik.Annyit éreztem hogy mérhetetlken düh tölt el,és olyan volt,mintha szétszakadnék

Basszus!Ez pont olyan,mint amit a fiúk monbdtak,amikor először változtak át!De az nem lehet!Hiszen én vámpír vagyok…-Gondolkoztam.És ekkor megtöltötték a fejem a hangok.

Skacok!Elkaptátok már?Régen megkellene lennie!-Hallottam a fejemben Jacob hangját.

Hello!-köszöntem gondolatban-Van itt valaki?-Szinte éreztem,ahogy mindenki megdermed.

Mi van?Pont olyan a hangja,mint Bellának!De az nem lehet,ő vámpír!!!-hatalmas összevisszaság kerekedett a fejemben.

Most akkor farkas lettem?-Ezt én sem bírhattam szó nélkül.-De hiszen én vámpír vagyok!Ez lehetetlen…Nem igaz!Hazugság.Valaki biztosan kipnotizált…

Huh!Akkor mostantól már anya is hallani fogja a gondolataim!Na,ne mondd!-hallottam meg Ashley nyávogós hangját.

Mostpedig mindenki visszaváltozik!-parancsolt Jacob.Mikor mindenki teljesítette a parancsot,Jacob hirtelen megjelent a tisztás szélén és Edwardra morgott.Edward vette az adást,és elrohant.Jacob most felém fordult.

Ok,Bella!Nyugodj meg,és öszpontosíts arra hogy újra ember…Akarom mondani:hogy újra vámpír vagy.Menni fog?

Persze.-Öszpontosítottam,próbáltam,nyugtattam magam és…És sikerült!Megint kétlábon álltam!Na,most…Van egy hatalmas kérdésem:Hogy változtam farkassá?Jó kérdés,mi?

-Jacob?-szóltam.S miután idefordította hatalmas,vörösesbarna szőrrel borított fejét,fojtattam.-Baj  lenne ha most lelépnék?-fejével nemet intett,és elszáguldottam a Cullen ház felé.Feltűnt,hogy sokkal gyorsabb vagyok,mint voltam.És sokkal…Áúúú!Sokkal figyelmetlenebb is…Nekimentem egy fának.Pedig az nem szokott előfordulni!Na,nézzük csak!Itt van a Cullen ház.Belépek az ajtón,és elkiáltom magam.

-Hahó,mindenki!Lejönnétek a nappaliba?-Mire ezt kimondtam,már a  nappaliban is voltam,a többiekkel együtt.

-Azért hívtalak ide titeket,mert rendkívüli dolog történt velem.Edward tudja,hogy micsoda.Viszont lefogadom,hogyő sem érti,hogy miért,és hogyan.

-Mondd már Bella!Nem bírom ezt a sok kíváncsiságot!-szólt közbe Jasper.

-Egyszerűbb,ha megmutatom!-mondtam.S erőnek erejét bevetve átváltoztam.

-Ez nem lehet!-tért magához Carlisle.-A vámpírok nem változhatnak át.Ráadásul,most változtál át 50év óta először!Mi történhetett?-gondolkozott hangosan.

-Engem nem zavar!Legalább valakivel egyenlőek az erőviszonyaim.-vigyorodott el Emmett.Mire én csak játékosan rámorogtam.

-Na de Bella!Ha ilyen játékos kedvedben vagy,ki is próbálhatjuk!-vigyorgott.A szája most már a füléig ért.Erre fogtam magam,és visszaváltoztam.

-Bocs Emmett,de most nincs hozzá erőm,se hangulatom.-folytattam.-Hol van legközelebb egy ágy?-kérdeztem.

-A szobámban!-szólt Alice és kézen fogott.Eddig észre sem vettem,de nagyon büdösek vagyunk!Jesszus!Akor magamat is bűzbombának fogom felfogni!Alice elvezetett a szobájához,és én az ágyra vetettem magam.Alice kilépett az ajtón,és magamra hagyott.Azt hittem,hogy csak pihenni fogok.De hirtelen elnyomott az álom.

Komikat!Jó lett?Lefogadom,hogy meglepett titeket! :D

+1 fejezet:Visszaemlékezés-Hogyan lett Bella vámpír?

Visszaemlékezés

Hogyan vált Bella vámpírrá?

Bella szemszöge

Mivel Jacob járőrözött a gyerekekkel,én sétálni indultam az erdőbe.De annyira belefeledkeztem a sétába hogy észre sem vettem hogy idő közben átléptem a határt.Ez nem is lett volna baj,ha a fiúk itt is védték volna a területet a vámpírok ellen, de mivel  ez a terület a szerződés szerint már nem az övék,ide csak vészhelyzet esetén jöhettek át.Gondtalanul sétálgattam tovább mikor a semmiből egy vámpír került elém.Jóképű volt,hófehér bőrű,szőke hajú és vérvörös szemű.

-Finomnak nézel ki.-szólt mézes-mázos hangon,majd beleszimatolt a levegőbe-Hmm…És az illatod is milyen mennyei!Remek vacsora leszel.-vigyorodott el.

-Büdös vámpír.-mondtam.-Ne aggódj!Nem élsz sokáig.-vigyorodtam el.Tudtam hogy Jacob és Ashley mindig megérzik ha baj van velem.És ha ők jönnek,jön a falka is.

-Mekkora egy szád van!Miből gondolod hogy nem élek sokáig?Csak egy harapás kell és véged is.-mosolygott kárörvendően.

-Ez nem igaz.Ismered azt a fajtát,amit vérfarkasnak hívnak?-kérdeztem tőle.Döbbent képét látva most én mosolyodtam el.

-Nem.Ők mégis mik?

-Ők vámpírvadászok.S elmondom neked,La Pushban egy egész falkányi van belőlük.

-Na és?Velem úgysem bánnak el.

-Azt csak hiszed.-Gondolom,mostmár elege volt belőlem mert csak ennyit mondott:

-Most véged.-És rám vetette magát.Még sikítottam egyet aztán csak azt érzékeltem hogy valami kemkény felszakítja a bőröm,majd később azt hogy valaki letépi rólam a vámpírt(mert Bella tudta hogy az.xD).

(Jacob szemszöge)

Éppen Ashley-vel és Joshua-val járőröztünk.De most a falka is velünk tartott,mert mostanában feltűnt egy idegen vámpír Seattle-ben.Persze erről Bella még nem tud…

Arra minden rendben Sam,Leah?-én

Persze.-Leah

Minden rendben.-Sam

Akkor jó!Szerintem egy kicsit letérhetünk a megszokott útvonalról.Rossz érzésem van.-én

Szerintem is!Nekem is furcsa érzésem van.-Ashley

Sejtésem beigazolódni látszott amikor  Bella sikításának hangja hasított a levegőbe.

Gyorsabban!Oda kell érnünk!-én.

A falka engedelmeskedett,s hamarosan a réten találtuk magunkat ahol egy magas vámpír Bella vérét szívta.Én gyorsan letéptem Belláról a vámpírt és berohantam az erdőbe átváltozni.Miközben átváltoztam,és felráncigáltam a nadrágom hallottam hogy a többiek szétszaggatják és elégetik a vámpírt.

-Bella?Bella,jól vagy?-Kérdeztem arcát simogatva,de ő nem válaszolt.Ekkor Sam lépett oda hozzám.

-Túl késő!A vámpír megmarta,méreg jutott a szervezetébe.Most haza kellene vinnünk és őriznünk amíg átváltozik.Ki tudja mi lesz belőle újszülött korában!-mondta Sam.S be kellett látnom,igaza volt.

(Bella szemszöge)

*a házban*

Testemet égette a tűz.Tudtam hogy mi történik velem.De most lehetetlennek tűnt hogy ezt a fájdalmat túléljem,csak azért hogy vámpírrá váljak.Pedig régen bármit megadtam volna ezért!Mindez most lehetetlennek tűnik.Minden porcikámat átjárta a tűz,de mégsem mozdultam.Tudtam hogy Jacob azt hiszi hogy ez az ő hibája,s minden egyes sikolyom fájna neki.Éreztem ahogy testemben a tűz égését lassan átveszi az erő,s ekkor éreztem meg hogy valami az arcomat simogatja.Egészen addig azt gondoltam hogy Jacob keze az,amíg észre nem vettem hogy milyen forró a bőre.Na,erre aztán kiábrándultam!Azonnal a falhoz lapultam,s onnan figyeltem az eseményeket.A falka  a fal túloldalán állt farkas alakba bújva,Jacob pedig lassan jött felém.Barátain jól látszott hogy ez nem tetszik nekik.Nem értettem,hogy miért.Aztán hirtelen bevillant:mostantól vámpír vagyok!Ezen aztán jót kuncogtam,de torkomon akadt a nevetés mikor rájöttem:A vámpír a vérfarkas ellensége.A farkasok valószínűleg azt hitték hogy valahonnan megéreztem a vér szagát,azért akadt torkomon szó.Pedig ez nem is igaz!Előttem volt jó néhány farkas,dobogó szívvel és sok-sok vérrel,de nem akartam nekik ugrani.

-Tudom magam türtőztetni.-mosolyodtam el.

-Az lehet!Viszont vadásznod akkor is kell!Na,gyerünk!Elmegyünk vadászni néhány nyers, fincsi, állatra!-Mondta Jacob,az utolsó három szót fintorral kísérve.

-Tőlem…

Remélem,örültök neki!A 3.feji majd jön,ha összegyűlik 5komi a másikhoz névvel. :) :D ;)

2.fejezet-Találkozás Edwarddal és a vásárlás

2.fejezet

- No de Bella!-méltatlankodott.-Ennyi kérdésre nem tudok választ adni.Mindenki jól van,persze.Edward-al történt néhány érdekes dolog.De ez hosszú történet…-látva türelmetlen arcomat,rögtön belekezdett.-Az egész úgy kezdődött hogy…

(Alice Cullen szemszöge)

-Miután elhagytunk,Los Angelesbe költöztünk és egy nagyobb erdő közepén éltünk 50évig.Edward nem bírta hogy nem vagy ott a közelében ezért az egész napot a szobájában töltötte és szerencse volt ha havonta egyzer elment vadászni.Ez így ment egészen tíz évig.Tíz éve csinálta már ezt,imkor úgy gondolta hogy csak elkeserít minket,ezért elment.Nem tudom hol van.Csak annyit mondott hogy visszajön Forks közelébe.Bár én úgy gondolom hogy valahol Port Angeles környékén tanyázik, de ez egyáltalán nem biztos.Mindenesetre,szétnézhetünk egy kicsit!-vigyorodtam el-Szerintem előbb menjünk a környező erdőbe!Most,hogy már vámpír vagy,könnyedén megtalálhatjuk,ha ott van ahol gondolom.

-Vágjunk bele!-mosolyodott el Bella.

(Bella Black szemszöge)

Már nagyon vártam hogy induljunk.Meg kell találnunk Edwardot!Sikerülni fog.

-Alice,hol áll a kocsid?-kérdeztem Alice-t.

-Nem messze.Már mehetünk is.-vigyorodott el,és szó szerint kirángatott az üzletből. Hamarosan már a Port Angeles közelében lévő erdő mellet száguldva élveztük a „hűs” szellőt.

-Ok Bella!Itt vagyunk.Most egyenesen bemegyünk az erdő közepébe és megnézzük hogy azon a réten van-e amire gondoltam.-mondta Alice.Én csak bólintottam,majd mind aketten elindultunk az erdő közepe felé.

-Nézd!Az ott!-mutatott Alice és egy kis figyelemmel én is észrevettem azt,amit ő.Az erdő közepén,egy hatalmas fa melett egy pici házikó állt.Gyönyörű volt.

-Oda kell mennünk?Ott lakik Edward?-kérdeztem hatalmas lelkesedéssel.

-Valószínű.De így sosem érünk oda.-mondta majd felgyorsított.Mivel tudtam hogy Edward ott van gyorsan utolértem,sőt,még le is hagytam Alice-t.Egy kicsit tétováztam az ajtóban.Vajon bekopogjak?Végül eldöntöttem:csak nem nézi rossz szemmel ha kopogtatok.

(Edward Cullen szemszöge)

Éppen a nappalimban ücsörögtem,amikor 3 halk koppanásra lettem figyelmes.Nem érdekelt túlzottan,előfordul hogy az ablakhoz ütődik 1-2 ág…Újra három koppanást hallottam,de ezúttal hangosabban.Most kimentem az ajtóhoz,de amikor kinyitottam,azt hittem képzelődöm.

-Szia Edward!-Köszönt a föld legszebb teremtménye.Már 50éve nem hittem benne,hogy újra találkozunk,aztán most itt áll az ajtómban.

-Hello Bella!-mosolyogtam.-Beljebb jössz?

-Hát persze,miért ne?-kérdezett még vissza majd belépett az ajtón.Csodálatos pillanat lett volna,ha valaki meg nem zavarja.Mondjuk igaz hogy csak gondolat volt,de akkor is!

„Edward!Kijönnél kérlek!Nem szeretnék csak úgy berontani!Lééégy szííííves!Láttam hogy Bella el akar vinni valahová.”

-Bella!Tényleg el akarsz vinni engem valahová?-kérdeztem tőle.

-Nem gondoltam hogy Alice elmondja…-már jól hangzik.-De el szeretnélek vinni vásárolni-terült szét arcán egy sátáni vigyor.-Elég hülyén nézel ki.Mikor néztél utoljára tükörbe?

-ÖÖÖÖmmm…Nem tudom megmondani.De vásárolni,engem?-hüledeztem.-Ugye tudod hogy ez nem fog sikerülni?

-Nem nem tudom.Mivel sikerülni fog.Erősítést skacok!-kiáltott ki az ajtón.

(Bella Black szemszöge)

-Nem nem tudom.Mivel sikerülni fog.Erősítést skacok!-kiáltottam ki az ajtón.Alighogy kimondtam,az ajtón belépett Alice,Rosalie,Emett,Ashley és Joshua.Említettem hogy a kocsiban felhívtam őket hogy csöndben jöjjenek utánunk?Gondolom,nem.De ne haragudjatok rám!Meglepit akartam.Edward elég döbbent képet vágott,ami csak segített a helyzetünkön.Ashley előlről húzta maga után,Joishua hátulról tolta,Rosalie és Emmett jobról ráncigálta,míg mi Alice-szel balról húztuk magunk után.Nem volt nehéz,amíg ki nem értünk az ajtón.Ugyanis ekkor Edward észhez kapott és próbált szabadulni.De végül is,hat az egy ellen?Nyert ügyünk volt.

-Na de srácok!Emmett,legalább te segítenél!Ráadásul farkasok?Ha szabad megtudnom kik ők?-kérdezősködött tovább.

-Maradj csöndben!A vásárlás után minden kérdésre választ kapsz.-vigyorodtam el.

-Bella!Ez egy hatalmas nagy szemétség…Mikor álltál át Alice oldalára?-morogta dühösen.

Erre nem válaszolok.Megmondtam neki hogy majd a vásárlás után.Beültettük ac kocsi hátsó ülésér ahol Emmett,Rosalie,Joshua és Ashley fogták őt körül.Most kivételesen én vezethettem Alice kanárisárga Ferrari Turbo-ját.Nagyon jó érzés volt.De sokkal jobb érzés volt amikor Edwardot vonszoltuk be a kedvenc üzletünkbe.A fiúk itt lemaradtak,hogy mi,lányok dönthessük el milyen ruha kerüljön Edwardra.

Először egy sötétbarna kosztümmel próbálkoztunk,de ez nem illet rá.Aztán próbálkoztunk még világoskékkel,sötétkékkel,sötétzölddel,feketével és világosbarnával is,mikor megtaláltuk az igazi.Ez a kosztüm bronzszínű volt,mint Edward haja és pont rá illett.Éppen elkaptuk az utolsó darabot.

Komikat!Milyen lett?

Kommenthatár:5 olyan komment aminek legalább a végére oda van írva a neved.Új fejezet:5komment után akkor ha van hozzá ihletem. :D

Tudom hogy szerintetek most kegyetlen vagyok,de nekem is kell a pihenés!xD

1.fejezet-A vásárlás

Blackek

1.fejezet

(Bella Black szemszöge)

-Joshua!Nem igaz hogy nem tudsz időben ideérni!Még a végén itt hagyunk!-kiabáltam,mert tudtam hogy ezzel rávehetem hogy siessen.Éppen vásárolni indultunk.Alice,amikor  még itt voltak,sikeresen rászoktatott a vásárlásra és azóta hetente legalább 3-szor bemegyek a Seattle-i plázába.A Cullenek már 50 éve elhagytak.Azóta sok dolog történt velem.Átvettem Jacob nevét és született tőle 2gyönyörű gyermekem,valamint vámpírrá váltam.De ez hosszú történet…Talán később elmesélem!
-Itt vagyok már!Megint vásárolni megyünk?Anya,ha hetente 3-szor nem megyünk Seattle-be akkor egyszer  se!Leszálhatnál már a plázáról!Még a végén kitiltanak  minket a boltokból a sok vásárlás miatt!-jött le panaszkodva a lépcsőn Joshua.Nem szerettem amikor ilyen.Az apja is ezt szokta csinálni.

–Ne nyavajogj annyit!Ez nevetséges.A boltosok kedvelnek minket,ráadásul Ashley is szeret vásárolni!-És meg is jelent az emlegetett szamár,Ashley személyében.

-Anya,ma nem mehetek veletek…Ma délelőtt én járőrözök apával.Pedig mennyire elmennék!Néznél nekem egy vörös estélyit az őszi iskolakezdő bálra?-kérdezte lányom.Ilyenkor nagyon tudott szomorkodni…Szegénykém nem szerette hogy az egész falka belelát a fejébe.Bár ezt tulajdonképp meg is értem.
–Persze kincsem!Bármikor!-mosolyodtam el.Majd el is indultunk Joshua-val  Seattle-be.

(Joshua Cullen Black szemszöge)

Annyira untam már hogy mindig én voltam a málhás szamár!Gyakran úgy néztem ki,mint egy teljes díszben pompázó fenyőfa…De hát itt anya a főnök!

Amint beértünk anya kedvenc ruhaboltjába megcsapta orromat az az undorító,édeskés bűz.                                                   –Anya!-szóltam neki.

-Igen,Joshua?-kérdezett vissza.

-Vámpírt érzek.-magyaráztam idegesen.-Szólni kéne a falkának!

-Várj kicsim!Hadd szimatoljak körbe én is!-és megtartva szavát felemelte fejét és szimatolni kezdett.-Ne aggódj!Ezt a szagot én ismerem.Gyere,menjünk közelebb!

-De anyu!-nyavalyogtam.

-Nem lesz semmi baj!Hidj nekem!-győzködött,s végül hittem neki.Jobb szaglása volt mint bárkinek akit ismerek,ha ő azt mondja a vámpír nem veszélyes,hát nem az!

-Rendben.-sóhajtottam lemondóan.

(Bella Black szemszöge)

Biztos voltam benne hogy én ismerem ezt a szagot.Ez Alice,Rosalie és Emett szaga.

Lassan követtem a „szagnyomot”,Joshua pedig követett engem.Mikor odaértünk megláttam Alice-t amint a Rosalie-n lévő csodálatos,testhezálló ruhát nézte.

-Hmm…Ez nem lesz jó!Próbálj fel egy másikat!-ajánlotta.Meg akartam őket lepni ezért intettem Joshua-nak hogy várjon és közelebb lopakodtam.Mikor már az Alice háta mögötti ruhaálvány mögött bújtam meg,gondolkoztam még egy kicsit,és ráugrottam a hátára.

-ÁÁÁÁÁÁÁ!-sikított fel fülsüketítően,miközben Emett csak döbbenten nézett.Na,ezt se hittem volna!Emett nem nevet egy ilyen jó tréfán?Kellemesen csalódtam amikor Emett hirtelen röhögni kezdett.Majd csatlakozott a kacagáshoz Rosalie is.Elice pedig dühösen morgott,mert nem tudta ki vagyok.

-Ki vagy te?Mond meg azonnal vagy széttéplek!-morogta oda nekem.

-A nevemet akarod?Hát megmondom.Bella Black-nek hívnak.

-Bella Black?-kérdezte döbbenten.-Leszállnál kérlek a hátamról?Szeretném megnézni hogy tényleg az vagy-e akire gondolok.-mondta.És most hallottam a hangján hogy vigyorog.

-Az én anyámnak senki sem mondhatja meg hogy mit csináljon!Tűnj innen!Akár a falkát is riaszthatom.-fenyegetőzött Ashley.Pedig én azt hittem hogy ma ő járőrözik…Elég döbbent képet vághattam mert Emett egy pillanat múlva már a földön fetrengett a röhögéstől.

-Na de Ashley!Ő a barátnőm.-mondtam miközben lekászálódtam Alice hátáról.-Egyébként is.Te hogy kerülsz ide?Ma nem te járőrözöl apáddal?

-Nekem kéne…De megszöktem.Azt gondoltam hogy felesleges.És ha ők itt tényleg nem veszélyesek,igazam is volt.Várjunk csak!-szinte láttam ahogy kigyullad a feje fölött az égő,mint a mesékben.-Megnézhetném a szemedet?-kérdezte Alice-től.Alice furcsa képet vágott,gondolkodott egy kicsit majd bólintott és Ashley-re emelte tekintetét.

-Jól van!Olyan szemed van mint anyának.Te nem ölsz embert.-mondta határozottan.

-Jaj,Ashley!-Néztem rá szemrehányóan.-Megmondtam hogy ők nem bántanak.

-Én tudom!De nem szoktam neked hinni…A hazugságról jut eszembe,őt hogy hívják?-mutatott Rosalie-ra.

-Ő ott Rosalie.-válaszoltam kérdésére.

-Rendben.Rosalie?Kérlek megmutatnád hogy honnan szerezted azt a gyönyörű vörös estélyit?-kérdezte.Rosaliue bólintott  és már rohant is.

-Emett!Ugye tudod hogy megegyeztünk?

-Hát persze édesem!Már megyek is!Szívesen álldogálok egy ruhabolt közepén,feldíszített fenyőfaként…-morogta még maga elé,majd elrohant.

-Na és Alice?-kérdeztem legjobb barátnőm.-Történt mostanában valami érdekes?Hogy vannak a többiek?Carlisle jól van?Még mindig ugyanolyan tehetséges orvos?És Esme?Ugye ő is rendben van?Rosalie és Emett?Nem történt velük semmi baj?Te is jól vagy?Gondolom ,igen.Jasper hogy érzi magát?És Edward?

No de Bella!-méltatlankodott.-Ennyi kérdésre nem tudok választ adni.Mindenki jól van,persze.Edward-al történt néhány érdekes dolog.De ez hosszú történet…-látva türelmetlen arcomat,rögtön belekezdett.-Az egész úgy kezdődött hogy…

Tudom  hogy milyen idegtépő tud lenni egy függővég,de föl akarom kelteni az érdeklődést.Később már nem lesz ilyen,ha elég sokan olvassátok a blogot. ;)

Addig is:Komikat!!! :D