3.fejezet-Az első átváltozás

Blackek

3.fejezet

(Bella Black szemszöge)

-Ez lesz az!-kiáltottunk föl egyhangúlag.

-Na végre!Vegyük meg gyorsan aztán ti elmentek haza,mi pedig Bellával beszélgetünk az erdőben.-szólt Edward.Érezni lehetett hangján a határozottságot.

*az erdőben*

-Na szóval…-kezdte.-Kik voltak azok a farkasok,akik kiráncigáltak a házból?

-Joshua és Ashley.

-Honnan ismered őket?

-A közvetlen közelemben laknak.

-Hogy hívják az apjukat?-kérdezte.Szerintem kezdi sejteni a dolgokat…

-Jacob Black

-És az anyjukat?

-Bella Black

-Te komolyan összejöttél Jacobbal???-néz rám dühösen.

-Mi közöd hozzá?!?!!Fogadok hogy neked is volt kapcsolatod az elmúlt ötven évben!-Mostmár kezdtem begurulni.De a válasza csak mégjobban feldühített.

-Hát…Izé…-kereste a szavakat.-Volt egy barátnőm de…De…-És itt nem bírtam tovább.Elszakadt a cérna.Nem tudtam mi történik.Annyit éreztem hogy mérhetetlken düh tölt el,és olyan volt,mintha szétszakadnék

Basszus!Ez pont olyan,mint amit a fiúk monbdtak,amikor először változtak át!De az nem lehet!Hiszen én vámpír vagyok…-Gondolkoztam.És ekkor megtöltötték a fejem a hangok.

Skacok!Elkaptátok már?Régen megkellene lennie!-Hallottam a fejemben Jacob hangját.

Hello!-köszöntem gondolatban-Van itt valaki?-Szinte éreztem,ahogy mindenki megdermed.

Mi van?Pont olyan a hangja,mint Bellának!De az nem lehet,ő vámpír!!!-hatalmas összevisszaság kerekedett a fejemben.

Most akkor farkas lettem?-Ezt én sem bírhattam szó nélkül.-De hiszen én vámpír vagyok!Ez lehetetlen…Nem igaz!Hazugság.Valaki biztosan kipnotizált…

Huh!Akkor mostantól már anya is hallani fogja a gondolataim!Na,ne mondd!-hallottam meg Ashley nyávogós hangját.

Mostpedig mindenki visszaváltozik!-parancsolt Jacob.Mikor mindenki teljesítette a parancsot,Jacob hirtelen megjelent a tisztás szélén és Edwardra morgott.Edward vette az adást,és elrohant.Jacob most felém fordult.

Ok,Bella!Nyugodj meg,és öszpontosíts arra hogy újra ember…Akarom mondani:hogy újra vámpír vagy.Menni fog?

Persze.-Öszpontosítottam,próbáltam,nyugtattam magam és…És sikerült!Megint kétlábon álltam!Na,most…Van egy hatalmas kérdésem:Hogy változtam farkassá?Jó kérdés,mi?

-Jacob?-szóltam.S miután idefordította hatalmas,vörösesbarna szőrrel borított fejét,fojtattam.-Baj  lenne ha most lelépnék?-fejével nemet intett,és elszáguldottam a Cullen ház felé.Feltűnt,hogy sokkal gyorsabb vagyok,mint voltam.És sokkal…Áúúú!Sokkal figyelmetlenebb is…Nekimentem egy fának.Pedig az nem szokott előfordulni!Na,nézzük csak!Itt van a Cullen ház.Belépek az ajtón,és elkiáltom magam.

-Hahó,mindenki!Lejönnétek a nappaliba?-Mire ezt kimondtam,már a  nappaliban is voltam,a többiekkel együtt.

-Azért hívtalak ide titeket,mert rendkívüli dolog történt velem.Edward tudja,hogy micsoda.Viszont lefogadom,hogyő sem érti,hogy miért,és hogyan.

-Mondd már Bella!Nem bírom ezt a sok kíváncsiságot!-szólt közbe Jasper.

-Egyszerűbb,ha megmutatom!-mondtam.S erőnek erejét bevetve átváltoztam.

-Ez nem lehet!-tért magához Carlisle.-A vámpírok nem változhatnak át.Ráadásul,most változtál át 50év óta először!Mi történhetett?-gondolkozott hangosan.

-Engem nem zavar!Legalább valakivel egyenlőek az erőviszonyaim.-vigyorodott el Emmett.Mire én csak játékosan rámorogtam.

-Na de Bella!Ha ilyen játékos kedvedben vagy,ki is próbálhatjuk!-vigyorgott.A szája most már a füléig ért.Erre fogtam magam,és visszaváltoztam.

-Bocs Emmett,de most nincs hozzá erőm,se hangulatom.-folytattam.-Hol van legközelebb egy ágy?-kérdeztem.

-A szobámban!-szólt Alice és kézen fogott.Eddig észre sem vettem,de nagyon büdösek vagyunk!Jesszus!Akor magamat is bűzbombának fogom felfogni!Alice elvezetett a szobájához,és én az ágyra vetettem magam.Alice kilépett az ajtón,és magamra hagyott.Azt hittem,hogy csak pihenni fogok.De hirtelen elnyomott az álom.

Komikat!Jó lett?Lefogadom,hogy meglepett titeket! :D